CSONTVÁRY

Ötletpályázat

20. sz. pályamű (803890)

A pályázat a tervezett kiállítóteret a 20. század egyik legfontosabb, torzóként maradt, és máig megoldatlan sorsú műemlékében, Molnár Farkas Magyar Szentföld Templomában valósítaná meg.

Azon túlmenően, hogy a befejezetlen épületnek funkciót ad, és fennmaradásához is hozzájárul, alapvető gondolati hasonlóság köti össze a keletre zarándokló Csontváry művészi világát, illetve a magyar földön megvalósítandó 20 szentföldi zarándokhely építészeti koncepcióját. A nagyméretű festmények elhelyezésére alkalmasak lehetnek a körbefutó kápolnák, a templom szentélyterébe a Baalbek kerülne. A templomtér – Csontváry művészi világának szimbolikus tárgyait is befogadva – panteisztikus környezetté változik át, lehetőséget adva a térbe állított cédrus mellett meditálni. A tervezett kiállítóterek nagyvonalúsága mellett egyetlen ponton támadhat hiányérzet: a templom-funkció mellőzésénél.

A pályamű gondosan előkészíti az itt kiállítandó műalkotások helyét, amelyek új minőséggel telítik a nevezetes műemléket.

A terv innovatív jellegét, építészeti és belsőépítészeti megoldásának újszerűségét a romosodó műemlék eredeti beton szerkezeteinek megőrzése jelenti, amely a kortárs műemlékvédelem egyik technológiai kérdését érinti. Az épület eredeti szerkezetei közül a héjkupola jelent(h)ette a legprogresszívebb megoldást a maga korában, amelynek befejezését a terv nem célozza meg, de ezzel együtt is alapvetően a rendkívül értékes műemlék fennmaradását szolgálja.

A Bíráló Bizottság, tekintettel a pályázatban választott különleges műemléképület-műalkotás kapcsolatra a pályaművet megosztott második díjban részesíti.