CSONTVÁRY

Ötletpályázat

5. sz. pályamű (223225)

A József nádor nevéhez kötődő alcsúti arborétum (tájképi kert) fölötti hegyoldalban, a csaplári erdőben álló, közel 200 éves, tekintélyt parancsoló libanoni cédrus (Cedrus libani) köré alakította ki a pályamű szerzője Csontváry Kosztka Tivadar alkotásait bemutató kiállítóteret.

A látszóbetonból és üvegből formált, belső közlekedőfelületén kitekintést biztosító épület gyűrű alakban veszi körbe a közel-keleti tájakat felidéző faóriást. Ez az egyetlen olyan pályamű, amely a Művész ikonikus festményét inspiráló – egyik hazai – élő „alanyát” koncepciója középpontjába helyezte; és ezzel együtt óhatatlanul a 18-19. századi tájkertekben előforduló „szent fa” motívumot is felidézi.

A helyszín választása önmagában kiváló, „bevezetett”: Magyarország egyik legismertebb arborétuma, amely a közelmúltbéli infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően még inkább könnyen megközelíthető mindenki számára.

Az épület elegáns, nagyvonalú formavilága kellemes kontrasztot alkot a környező „mély” erdőséggel és a hatalmas fával. Ötletes az épület belső elrendezésére (lineáris és centrális feltárás keveréke), az installációs falak variálhatósága, a belső terek bevilágításának furfangossága, a természetes fény alkalmazása (úgy, hogy közben a műtárgyvédelem is biztosított). Tervező a műalkotások megszokott szemlélődő élményszerzésén túl más érzékszerveinket is „célba veszi” különféle tematikus terek létrehozásával (illat és festészet, hang és festészet, mozgás és festészet, tapintás és festészet); célja az „érzékek felfrissítése, a látogatói katarzis”. Az épület formájából adódik a kiállítótér szervezésének lehetősége: a műalkotások kronologikus sorrendben történő kihelyezése körbe-körbe haladva, illetve a képek keletkezési helyének irányában történő kiállítás (bár ez némi „tömörülést” idézhet elő keleti irányban…). Erénye a pályaműnek, hogy hosszabb tartózkodásra ösztönöz: lenne itt gyermekfoglalkoztató, kávézó, ajándékbolt, olvasótér, irodák és más kiszolgálóhelyiségek is.

Elmondható tehát, hogy a kiállítási tematika és a kiállítási tér szerves gondolati és fizikai egységet képvisel, a szabadtéren álló libanoni cédrus „fókuszpontba helyezése” szoros kapcsolatot sugall Csontváry bonyolult személyiségével.

Másfelől azonban a tervezett, viszonylag nagyméretű épületgyűrű csak részlegesen tudna illeszkedni az alcsúti tájkert természetes térszerkezeti kompozíciójához, markáns műtárgyként jelenne meg az erdőben; így a „magányos cédrushoz” történő zarándoklat más minőségben lesz csak értelmezhető.

A Bíráló Bizottság tekintettel a helyszínválasztásra, a pályamű építészeti ötletességére és a műalkotások iránt tanúsított érzékenységére a pályaművet megvételben részesíti.