CSONTVÁRY

Ötletpályázat

8. sz. pályamű (290373)

A pályamű egy igen izgalmas, több síkon mozgó, a tudomány, a művészet, illetve azok határterületeinek kérdéseire reflektáló gondolkodás építészeti megformálása. Egy olyan különleges, az építészet és a tájépítészet, a tájformálás eszközeivel kialakított műalkotás, mely műfaji korlátokat is feszeget – épület? objekt? land art? Vizsgálatakor szinte azonnal kiderül, hogy a mű bele sem fér a hivatalos „kategorizáció” kereteibe.

Helyszínválasztása is szokatlan – a kiállítóteret kiviszi a két „bevetett” helyszínről, Pécsről és Budapestről, s Budapesten kívülre, emberi kéztől szinte érintetlen természeti környezetbe (mintegy Csontváry életművéből, motivációiból kiindulva) a Budai hegységbe, a Pilis és a Zsámbéki medence határára, Perbálhoz közel helyezi el művét, s ezzel egyfajta zarándoklatra hívja a látogatót – térbeli, időbeli és spirituális értelemben egyaránt.

A tér, az idő és a szellem, a lélek, a transzcendens kérdéseire és összefüggéseire reflektál a műtárgy formai kialakítása, tömegalakítása, térszervezése, felületkezelése is. A természettudományi, művészeti, kultúrtörténeti, művészetelméleti kérdések sokaságát felvető, s azokra felelő, illetve azokra a szemlélőből választ indukáló, asztrolábiumot formázó objektum ugyanakkor egy különös, spirituális, szemlélődésre, megfigyelésre, gondolkodásra, külső és belső zarándoklatra késztető labirintus.

A művészet határterületein mozgó, különös, különleges, spirituális alkotás formálódott ki, mely éppen természetéből és formálásából adódóan olyan erővel bír, mely lehetséges, hogy nem erősíteni tudná a Csontváry-képek hatását, hanem talán konkurálna velük – mindenesetre egy olyan izgalmas, különleges mű született, mely gondolkodásra és megépítésre késztet.

A Bíráló Bizottság tekintettel a helyszínválasztásra és a koncepció átgondoltságára való tekintettel a pályaművet kiemelt megvételben részesíti.